Magyar Bor Szekció

A Magyar Bor Szekció A VIDÉK Szövetsége szakmai szekciója, amely a magyar borászatok gazdasági, kereskedelmi és exportpiaci érdekeit képviseli. Fő tevékenységei: exportérettségi felmérés, célpiaci stratégia és exportárképzés, importőri és disztribútori kapcsolatépítés, nemzetközi szakvásári felkészítés, valamint a magyar bor mint közös országmárka építése.

MAGYAR BOR

A magyar bor nemcsak agrártermék. Nemzetgazdasági, exportpiaci és országimázs-építő érték.

A VIDÉK Szövetsége Magyar Bor Szekciójának célja, hogy a magyar borászatok gazdasági, kereskedelmi és exportpiaci érdekeit szervezett, szakmai és eredményorientált formában képviselje. A magyar borászatok szinte kivétel nélkül vidéki vállalkozások. Tevékenységük közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdasághoz, a feldolgozóiparhoz, a kereskedelemhez, a logisztikához, a vendéglátáshoz, a turizmushoz, a kultúrához és az országimázshoz. A bor ezért nem kezelhető kizárólag agrártermékként: minisztériumokon és gazdasági ágazatokon átívelő stratégiai terület. A magyar bor egyszerre mezőgazdasági termék, feldolgozóipari érték, kulturális örökség, gasztronómiai alap, turisztikai vonzerő, exportpiaci belépőtermék és Magyarország nemzetközi megítélésének egyik lehetséges hordozója.

A probléma: nem a minőség, hanem a piacra jutás a szűk keresztmetszet

A magyar bor minősége ma már nem tekinthető alapvető versenyképességi problémának. A magyar borászatok a belépő, közép- és prémiumkategóriában egyaránt képesek nemzetközi színvonalú borokat előállítani. A meghatározó kérdés ma már az, hogy ezeket a borokat képesek vagyunk-e megfelelően pozicionálni, árazni, csomagolni, kommunikálni, értékesíteni, szállítani és tartósan jelen tartani a célpiacokon. A belföldi értékesítést erősen koncentrált kereskedelmi csatornák, jelentős árnyomás és a borászatok gyenge alkupozíciója jellemzi. A globális borfogyasztás csökkenése, a fiatalabb generációk megváltozott fogyasztási szokásai, valamint a nemzetközi verseny erősödése miatt az exportpiaci jelenlét a magyar borászatok hosszú távú fennmaradásának és növekedésének egyik legfontosabb feltétele. A magyar borászatok jelentős része ugyanakkor exportfejlesztési szempontból még felkészületlen. Sok esetben hiányzik a célpiaci stratégia, az importőri kapcsolatrendszer, az exportárképzés, az idegen nyelvű értékesítési anyag, a partner-utánkövetés, a CRM-alapú működés és a többéves piacépítéshez szükséges kereskedelmi tudás.

A magyar bor mint közös országmárka

A külpiacon a hazai ismertség önmagában nem jelent versenyelőnyt. Egy Magyarországon ismert borászat neve sok célpiacon teljesen ismeretlen. Ez ugyanakkor lehetőség is: a külpiacon a borászatokat elsősorban termékük, megbízhatóságuk, árpozíciójuk, üzleti alkalmasságuk és kommunikálható történetük alapján ítélik meg. Ehhez azonban a magyar bornak mint közös kategóriának kell ismertséget, bizalmat és kereskedelmi értéket szereznie. Magyarország 22 borvidéke, számos eredetvédelmi kategóriája és sokszínű fajtaszerkezete jelentős érték, de a nemzetközi kommunikációban ez gyakran nehezen értelmezhető. A külföldi importőr nem teljes borászati enciklopédiát keres, hanem világos választ arra, hogy miért érdekes a magyar bor, milyen fogyasztónak adható el, milyen árkategóriában működik, mely értékesítési csatornába illeszthető, és miben különbözik a versenytárs országok boraitól.

A Magyar Bor Szekció célja ezért a magyar bor újrapozicionálása, a közös magyar borbrand továbbépítése és a célpiac-specifikus kommunikáció kialakítása.

A Magyar Bormarketing Ügynökség megújításának szükségessége

A Magyar Bormarketing Ügynökség létrehozása szükséges és indokolt lépés volt. Az elmúlt években fontos szakmai alapok jöttek létre: fejlődött a Wines of Hungary ernyőmárka, erősödött a nemzetközi megjelenés, létrejöttek szakmai programok, vásári jelenlétek és külpiaci kapcsolatok.

Ezeket az eredményeket meg kell őrizni.

A kialakult működési és pénzügyi bizonytalanság miatt azonban fennáll annak a veszélye, hogy az elmúlt években felépített tudás, kapcsolatrendszer, márkaérték és szakmai infrastruktúra sérül vagy elveszik. A VIDÉK Szövetsége ezért nem az eddigi rendszer felszámolását, hanem annak auditált, átlátható és exportfókuszú megújítását javasolja. Az új bormarketing-rendszernek nem kampánylogikára, hanem üzletfejlesztési logikára kell épülnie. A kommunikációt konkrét importőri kapcsolatokkal, kereskedelmi utánkövetéssel, exportérettségi programokkal, célpiaci mentorálással és mérhető eredményekkel kell összekapcsolni.

A Magyar Bor Szekció feladatai

A VIDÉK Szövetsége Magyar Bor Szekciója az államtól és az ágazati szereplőktől olyan szakmai végrehajtási feladatokat kíván átvállalni, amelyekhez piaci szemlélet, ágazati tudás, exporttapasztalat, vállalkozói bizalom és folyamatos utánkövetés szükséges.

A szekció kiemelt feladatai:

  • a magyar bor nemzetközi újrapozicionálása;

  • a Magyar Bor márka és a Wines of Hungary ernyőmárka továbbépítése;

  • a borászatok exportérettségének felmérése;

  • exportpiaci mentorprogram kialakítása;

  • célpiacok kiválasztása és piaconkénti stratégia készítése;

  • importőri és disztribútori kapcsolatok építése;

  • nemzetközi szakvásárok előkészítése és utánkövetése;

  • exportárképzés, portfólió- és csomagolási tanácsadás;

  • idegen nyelvű értékesítési anyagok fejlesztése;

  • B2B-találkozók, mintaküldések és ajánlatok menedzselése;

  • belföldi fogyasztói edukáció és presztízsépítés;

  • adatvezérelt működés és mérhető KPI-rendszer bevezetése;

  • pénzügyi és szakmai transzparencia biztosítása.

Exportfejlesztés: nem egyszeri vásári jelenlét, hanem többéves bizalmi rendszer

A magyar bor exportfejlesztése nem merülhet ki abban, hogy borászatok megjelennek egy nemzetközi vásáron. Az export többéves, célpiac-specifikus, következetes építkezés. Szükség van előzetes piackutatásra, megfelelő borászati portfólióra, exportárakra, idegen nyelvű anyagokra, kereskedelmi partnerlistára, tárgyalási felkészítésre, mintaküldésre, utánkövetésre, első rendelésekre, újrarendelésekre és folyamatos partnergondozásra. A VIDÉK Szövetsége ezen a területen nem elméleti érdekképviseleti szerepet kíván betölteni. A Szövetség vezetése és szakmai köre gyakorlati borexport-tapasztalattal rendelkezik a célpiacok kiválasztása, importőri és disztribútori kapcsolatok építése, nemzetközi vásári jelenlét, exportárképzés, kereskedelmi tárgyalás, partner-utánkövetés és borászati márkaépítés területén. Ez a tudás közvetlenül felhasználható egy új, eredményorientált bormarketing- és exportfejlesztési rendszer kialakításában.

Átlátható, mérhető és több minisztériumhoz kapcsolódó program

A bor fejlesztése nem kizárólag agrárpolitikai feladat. A magyar bor ügye egyszerre érinti az agráriumot, a külgazdaságot, az exportfejlesztést, a turizmust, a kultúrát, a digitalizációt, az innovációt, a vállalkozásfejlesztést és a területfejlesztést. Ezért a Magyar Bor Szekció olyan minisztériumokon átívelő szakmai programként kíván működni, amely összehangolja a magyar borágazat kereskedelmi, kommunikációs, exportpiaci és vidékgazdasági érdekeit. 

Az eredményességet nem a kampányok, rendezvények vagy megjelenések száma alapján kell mérni, hanem konkrét üzleti és ágazati mutatók szerint:

  • új importőri kapcsolatok száma;

  • minősített kereskedelmi tárgyalások száma;

  • exportáló borászatok számának növekedése;

  • első rendelések és újrarendelések értéke;

  • palackos borexport arányának növekedése;

  • célpiaci ismertség erősödése;

  • részt vevő borászatok üzleti eredménye;

  • belföldi piaci pozíció és fogyasztói presztízs javulása.

Célunk

A Magyar Bor Szekció célja, hogy a magyar bor ne elszigetelt borászati teljesítmények összességeként, hanem egységes, erős, exportképes és nemzetközileg érthető magyar márkaként jelenjen meg.

A magyar bor jövője nem kizárólag a pincében dől el. A piacon dől el.

A VIDÉK Szövetsége Magyar Bor Szekciója azért dolgozik, hogy a magyar borászatok ne egyedül, széttagoltan és alacsony alkupozícióból próbáljanak érvényesülni, hanem szervezett szakmai támogatással, közös márkaépítéssel és mérhető exportfejlesztési programokkal lépjenek ki a hazai és nemzetközi piacokra.